HERNÁDI 100 emlékprogram

A szabadság paradoxona és a hatalom koreográfiája – Sikeresen lezajlott a Hernádi Gyula 100 emlékprogram

2026. szeptember 17-18, Szombathely és Kőszeg

Hernádi Gyula századik születésnapja alkalmából egyedülálló kulturális és tudományos időutazáson vehettek részt mindazok, akik szeptember közepén Szombathelyre és Kőszegre látogattak. A kétnapos centenáriumi rendezvénysorozat nemcsak a Jancsó-filmek világhírű írójának filmes és irodalmi örökségét járta körül rendkívül sokszempontú megközelítéssel, hanem a művész családtagjainak köszönhetően a legenda mögött rejlő embert is közelebb hozta a közönséghez. Az eseményről készült összefoglaló videónk és beszámolónk a huszadik századi hazai avantgárd legizgalmasabb pillanatait idézi fel.

A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) és az ISES Alapítvány, az Agora Savaria Filmszínház, valamint partnereik szervezésében megvalósult programsorozat nemcsak tudományos alapossággal, de mély személyes hangvétellel is tisztelgett az alkotó előtt.

A rendezvény felvezetéseként Sümegi István filozófus, az intézet kutatója a televízióban beszélt arról, miért bír rendkívüli jelentőséggel a százéves jubileum:

„Hernádi Gyula munkássága egyszerre volt mélyen történelmi és radikálisan jelenidejű. Műveiben a szabadság, a hatalom és az egyéni felelősség kérdései olyan formában jelentek meg, amelyek ma is érvényesek, frissek és folyamatos gondolkodásra késztetnek bennünket.”

Hernádi Gyulát a szélesebb közönség leginkább a világhírű Jancsó Miklós-filmek (mint a Szegénylegények vagy az Oldás és kötés) állandó és zseniális írójaként, forgatókönyvírójaként ismeri. A rendezvény első, szombathelyi napja éppen ezt a páratlan filmes szimbiózist állította fókuszba az Agora Savaria Filmszínházban. Prof. dr. Miszlivetz Ferenc köszöntője után Gelencsér Gábor filmtörténész előadása, valamint az azt követő pódiumbeszélgetés világított rá arra, hogyan vált a Jancsó–Hernádi páros közös munkássága a magyar és az egyetemes filmtörténet megkerülhetetlen mérföldkövévé. Az estet stílszerűen a korszakalkotó Szegénylegények vetítése zárta.

Családi körben és irodalomtörténeti távlatokban

A kőszegi Zwingerben folytatódó pénteki program egészen különleges, intim pillanatokat tartogatott, hiszen a centenáriumon tiszteletét tette a művész családja is. A „Hernádi Gyuláról családi háromszögben” című beszélgetés során Hernádi Ilona, Héber Balázs és Héber Gábor, valamint Hernádi Kriszta személyes, eddig kevesek által ismert történeteken keresztül idézték meg a legendás alkotó mindennapjait és szellemi örökségét.

A személyes hangvételt követően a szakmaiságé és a sokszempontú megközelítésé lett a főszerep. A meghívott szakértők arra keresték a választ, hol is van Hernádi Gyula pontos helye a magyar irodalomtörténetben és a Kádár-korszak, valamint a rendszerváltás utáni évek kulturális elitjében. Mátay Mónika, Nagy András és Pók Attila kerekasztal-beszélgetése izgalmas történelmi kontextusba helyezte az életművet, míg Pósa Zoltán kifejezetten az írói, irodalmi munkásság mélységeit és prózájának radikális újszerűségét elemezte.

Online híd és az életmű egyedisége

A délutáni záró kerekasztal-beszélgetés – amelyet Sümegi István moderált – egy igazi szellemi csúcspontot hozott. A diskurzushoz online csatlakozott a neves esztéta, Radnóti Sándor is, aki virtuálisan kiegészülve a helyszínen lévő szakértőkkel, köztük Agárdi Izabellával, Nagy Andrással és Sümegi Istvánnal segített kibontani a Hernádi-életmű hamisítatlan egyediségét, provokatív zsenialitását és filozófiai rétegeit.

A két nap során világossá vált: Hernádi Gyula nemcsak a múlt egy darabja, hanem olyan látnok volt, akinek a hatalomról, a szabadságról és az egyéni sorsokról alkotott képei a mai napig érvényesek és megrendítőek. A rendezvényről készült hangulatjelentések és videós összefoglalók hűen tükrözik azt a nagyszerű, inspiráló légkört, amely Szombathelyen és Kőszegen várta a kultúra szerelmeseit.