A kutatás kiindulópontja az a hipotézis, miszerint a magyarországi munkakultúra nem mindenben harmonizál a nemzetközi vállalatok szervezeti értékrendjével, aminek következtében csökkenhet a hatékonyság, a termelékenység és végső soron a vállalat versenyképessége. Ez hosszabb távon csökkenti Magyarország piaci vonzerejét, elidegeníthet számos multinacionális vállalatot és tartósan hátrányos helyzetben tarthatja az országot…A kutatás fő célkitűzései
A kutatás kiindulópontja az a hipotézis, miszerint a magyarországi munkakultúra nem mindenben harmonizál a nemzetközi vállalatok szervezeti értékrendjével, aminek következtében csökkenhet a hatékonyság, a termelékenység és végső soron a vállalat versenyképessége. Ez hosszabb távon csökkenti Magyarország piaci vonzerejét, elidegeníthet számos multinacionális vállalatot és tartósan hátrányos helyzetben tarthatja az országot.
Keressük a válaszokat arra a kérdésre, hogy mi és ki változtathat ezen a helyzeten pozitív irányban.
A kutatás célja, megvizsgálni: a magyar munkavállaló munkához való viszonya, munkafelfogása milyen sajátos vonásokat mutat; ezek a vonások akadályozzák-e a nemzetközi munkavilágban kialakult elvárás-rendszerhez való alkalmazkodását.
Képet szeretnénk alkotni arról, hogy a magyar munkaerő sajátosságai mennyire kompatibilisek a multinacionális vállalatok minőségi kritériumaival, valamint hogy a magyar társadalom általános munkakultúrája és munkához való viszonya milyen eszközökkel fejleszthető a leghatékonyabban annak érdekében, hogy Magyarország növelni tudja vonzerejét és versenyképességét az erősödő globális versenyben.
A kutatás különösen nagy hangsúlyt fektet az oktathatóságra, valamint a munkáltatók és munkavállalók közötti jobb megértést és együttműködést segítő módszerek feltárására.
Szocializáció, történelmi hagyományok
A munkához, karrierhez való viszony nem a munkába álláskor alakul ki. Számos alapvető érték és attitűd – együttműködési készség, kezdeményezőkészség, lojalitás, szabálykövetés vagy kiskapuk keresése, szókimondás vagy elhallgatás, fegyelem, etc. – kialakulásában döntő szerepe van a szélesebb társadalmi környezetnek, a beszéd vagy gondolkodás tárgyát sokszor nem is képező „szokásoknak”. A tradíciók és az általuk meghatározott „kultúra” gyökerei mélyek, történelmi korszakok során alakultak – erősödtek vagy gyengültek.
Ha látszólag távol is áll a kutatás közvetlen céljától, mégis hozzájárulhat a megfelelő és hatékony helyzetfeltáráshoz és megoldáskereséshez egy átfogó történeti-szociológiai tanulmány a mentalitás, észjárás, és munkakultúra magyar sajátosságairól.
Egy ilyen tanulmánynak az idő és források behatárolhatósága miatt elsősorban a közelmúltra kellene koncentrálnia.
Oktatás, képzés
Az óvodától a doktori iskoláig terjedő oktatási rendszer új szemléletre és gondolkodásra késztető programokkal sokat tehet a helyzet javításáért. A kutatás végkövetkeztetéseit az üzleti világ hatékonyság-orientált szempontjai szerint megfogalmazva az oktatás és képzés (átképzés, továbbképzés) új vagy nálunk még hiányzó területei felé fordíthatja a figyelmet.
A multinacionális vállalatok szerepe
A multinacionális cégek a maguk eszközeivel jelentősen képesek befolyásolni a hazai munkakultúrát. Ez a hatás azonban csak akkor lehet pozitív, ha a globális vagy nemzetközi munkakultúra (amilyet rendszerint egy domináns nemzeti kultúra, német, amerikai, francia, japán etc.) és a magyar kulturális környezet értékszempontjai kölcsönösen ismertek, egymás nyelvére „lefordíthatók”.
A kutatás egyik végterméke egy olyan „White Paper”, amely a megtelepedni kívánó vállalkozásoknak segít eligazodni a sajátos hazai kulturális környezetben. A kutatás eredményei ugyanakkor felhasználhatók a másik irányban is, azaz közelebb hozhatják a magyar munkavállalókat a munka globális világához, illetve más nemzeti kultúrák értékrendjéhez.
